Iskolaérettség: kikerülhet a hivatal a döntésből

Röviden

• Készül egy jogszabály, amely az iskolaérettségről szóló döntést visszaadná a szülőnek és az óvodapedagógusnak.
• A tervek szerint az Oktatási Hivatal kikerülne a döntési láncból; vita esetén a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága vizsgálná meg a gyereket.
• A most induló tanévre és a 2027 januári kérelmezési körre a bejelentés nem hoz változást.
• A jelenlegi rendben az Oktatási Hivatal dönt a szülő kérelmére, januári határidővel.

Egy készülő jogszabály átrendezné, hogy ki mondja ki: iskolaérett-e a gyerek. A tervek szerint a döntés visszakerülne a szülőhöz és az óvodapedagógushoz, az Oktatási Hivatal pedig kikerülne a folyamatból. Erről Kereki Judit, a kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár beszélt, miután augusztus közepén egyeztetett a két nagy pedagógus-szakszervezettel.

Ha most éppen az ovis zsákot pakolod, egy dolgot érdemes rögtön tisztázni: erre a tanévre semmi nem változik. Ami készül, az egyelőre tervezet. Alább végigvesszük, mi az, ami már tudható, és mi az, ami még nem.

Mi hangzott el, és kitől?

Kereki Judit államtitkár az RTL Híradónak beszélt arról, hogy készül a jogszabály, amely átalakítaná az iskolaérettségi döntés rendjét. A bejelentést egymástól függetlenül megírta a 444, az Eduline, a Portfolio és a Papás-mamás magazin is. Az egyeztetésen a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete vett részt.

A lényeg egyetlen mondatban: a hatóság helyett azok döntenének, akik napi szinten látják a gyereket. Ez nem apró technikai módosítás — a döntés súlypontja mozdul el egy központi hivataltól az óvoda és a család felé.

Hogyan dönt ma az Oktatási Hivatal?

A hatályos szabály szerint tanköteles az a gyerek, aki az adott év augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét. Ha a szülő úgy látja, hogy a gyereknek jót tenne még egy óvodai év, kérelmet nyújt be — a döntést pedig az Oktatási Hivatal hozza meg. A 2026/2027-es tanévre 2026. január 19-ig lehetett beadni a kérelmet.

Vagyis a jelenlegi rendszerben a szülő és az óvodapedagógus egyetértése önmagában nem elég: a végszót egy hatóság mondja ki. Ez a pont az, amit a készülő szabály megfordítana.

Két részlet, ami sokaknak nem egyértelmű. A halasztás legfeljebb egy alkalommal, egy nevelési évre kérhető — nem lehet évről évre újrajátszani. És az érintettséget az életkor dönti el, nem az, hogy a gyerek középső vagy nagycsoportba jár-e.

Mi változna: a döntés visszakerül a szülőhöz és az óvodapedagógushoz

A beszámolók szerint az új rend logikája ez lenne. Ha a szülő és az óvodapedagógus egybehangzóan úgy látja, hogy a gyerek iskolaérett, akkor mehet iskolába, és nem kell hozzá hatósági jóváhagyás. Ha viszont nem értenek egyet, a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága megvizsgálja a gyereket, és a döntés ezután a szülő és az óvodapedagógus egyetértésével születik meg.

Két dolog érdemel figyelmet ebben. Az egyik, hogy a szakértői vizsgálat nem tűnik el, csak hátrébb kerül a sorban: akkor lép be, amikor tényleg van min vitatkozni. A másik, hogy a végső döntés a tervezet szerint így is közös — nem a szülő egyoldalú joga lenne.

Ez a különbség a gyakorlatban az őszi óvodai beszélgetéseket értékeli fel. Ma a szülő egy űrlapot ad be, és megvárja a hatóság válaszát. A tervezett rendben az óvodapedagógus véleménye kerülne a döntés közepébe, a hatósági kör pedig kimaradna azoknál a családoknál, ahol nincs vita.

Kit érint ez, és mikortól?

A 444, az Eduline és a Papás-mamás magazin beszámolója szerint a tervezett rend a 2027/2028-as tanévtől érvényesülne. A most, szeptember 1-jén induló tanévre semmi nem változik, és a beszámolók szerint a 2027 januári kérelmezési körre sem — ha ott tartotok, a mai szabályok szerint kell eljárni.

Praktikusan tehát azoknak a családoknak érdemes követniük a jogszabály sorsát, akiknek a gyereke 2027 augusztusáig tölti be a hatodik életévét. Nekik viszont tényleg érdemes: a mostani menetrendhez képest ez másfajta beszélgetést jelentene az óvodával. Ha a naptári dátumokra vagy kíváncsi, külön összeszedtük a 2026/2027-es tanév rendjét.

Miért merült fel egyáltalán a változtatás?

Mert a mai eljárásban a hatóság akkor is dönt, ha a családban és az óvodában nincs vita. A szülő beadja az űrlapot, aztán vár — miközben a gyereket napi szinten látó két fél már réges-rég egy véleményen van.

A másik érv az időzítés. A kérelmet januárban kell beadni, a tanév pedig szeptemberben kezdődik: nyolc hónap egy ötévesnél nem kevés idő. A PDSZ képviselője, Nagy Erzsébet ezt szóvá is tette az egyeztetésen, és azt kérte, hogy a határidő csússzon közelebb a tanév kezdéséhez. Az Eduline és a Portfolio beszámolója szerint ez a kérés egyelőre nem része a tervezetnek.

Egy ilyen átalakítás tehát nem csak azt írná át, hogy ki mondja ki a döntést, hanem azt is, hogy mikor kell kimondani. A kettő közül a második az, amit a szülők a saját bőrükön éreznek.

Mit jelent a gyakorlatban egy plusz óvodai év?

Egy elhalasztott iskolakezdés nemcsak a naptárt írja át, hanem a bevásárlólistát is. A tanszer és az iskolatáska egy évvel későbbre csúszik, viszont marad még egy szezon váltóruhából, ovis holmiból és otthoni játékból — abból a korosztályból, amelyet a gyerek amúgy is épp kinőne.

Ez az a pont, ahol nem érdemes előre vásárolni. Amíg a döntés nincs meg, az iskolakezdéshez kötődő tételekkel — táskával, tolltartóval, tornazsákkal — kár sietni. Ami viszont biztosan elkel egy plusz évben, az a kreatív és fejlesztő játékok, a használt társasjátékok és a használt gyerekkönyvek köre. Egy ötéves gyorsan végigmegy egy készleten, és jövőre már nem ugyanaz köti le.

Nagyságrendileg: a Picikén hirdetett használt játékok középső ársávja 1 000 Ft és 2 100 Ft között van, a mediánár 1 000 Ft. A ruhánál hasonló a kép — a mediánár szintén 1 000 Ft, a középső sáv 600 Ft-tól 1 800 Ft-ig tart. A cipőknél érdemes kivárni, mert a lábméret hónapok alatt is változhat.

És fordítva is érdemes gondolkodni. Ha a gyereked jövőre mégis iskolába megy, az idei ovis készlet — a váltóruha, a tornazsák, a kupacnyi fejlesztő játék — néhány hónap múlva feleslegessé válik. Ezeket célszerű még használható állapotban továbbadni, nem a következő nagytakarításig a szekrény tetején tárolni. A szezon eleje erre jobb időpont, mint a tél.

Mi az, amit a bejelentés még nem mond meg?

Több minden. Nem tudni, mikor kerül nyilvánosságra a jogszabály szövege, és nem tudni, hogy a kérelmezési határidő marad-e januárban. Ez utóbbi a szakma szerint problémás: a PDSZ képviselője, Nagy Erzsébet szerint a januári határidő túl korai, mert egy óvodás hónapok alatt is sokat fejlődhet, ezért a döntést közelebb kellene tenni a tanév kezdéséhez.

Szintén nyitott, hogy pontosan milyen dokumentáció kísérné a szülő és az óvodapedagógus közös döntését, és hogy a szakértői vizsgálat kapacitása hogyan igazodna az új sorrendhez. Amíg a tervezet szövege nincs kint, ezekre nincs válasz — és aki mást állít, az is csak találgat.

Mit tegyél most, ha 2027-ben lesz tanköteles a gyereked?

• Ne hozz döntést a hírre alapozva. A jelenleg hatályos eljárás szerint kell eljárnod, amíg más jogszabály nem lép hatályba.
• Beszélj az óvodapedagógussal még ősszel. A tervezett rendben az ő véleménye kerül a döntés középpontjába — érdemes időben megismerni.
• Jegyezd fel a határidőt. A kérelmet a jelenlegi rend szerint januárban kell beadni; a pontos dátumot az Oktatási Hivatal hirdeti ki minden évben.
• Halaszd az iskolakezdéshez kötődő vásárlásokat. Amíg nincs döntés, egy iskolatáska könnyen lesz egy évig felesleges.

Gyakori kérdések

Változik-e valami a most kezdődő tanévben? Nem. A bejelentés egy készülő jogszabályról szól, amely a beszámolók szerint a 2027/2028-as tanévtől érvényesülne. A 2026/2027-es tanévre a mai szabályok élnek.

Ki dönt jelenleg arról, hogy a gyerek maradhat-e még egy évet óvodában? Az Oktatási Hivatal, a szülő kérelme alapján. A kérelmet a 2026/2027-es tanévre 2026. január 19-ig lehetett benyújtani.

Mikortól élne az új rend? A 444, az Eduline és a Papás-mamás magazin beszámolója szerint a 2027/2028-as tanévtől. A jogszabály szövege a cikk megjelenésekor még nem volt nyilvános.

Mi történik, ha a szülő és az óvodapedagógus nem ért egyet? A tervezet szerint ilyenkor a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága megvizsgálja a gyereket, és a döntés ezt követően a szülő és az óvodapedagógus egyetértésével születik meg.

Források

• 444.hu: Újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnének a gyerek iskolaérettségéről az Oktatási Hivatal helyett (2026. 08. 15.)
• Eduline.hu: Készül a jogszabály — újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről (2026. 08. 17.)
• Portfolio.hu: Változások jönnek az iskolákban — újra a szülők és az óvodapedagógusok döntenek a gyermekek iskolaérettségéről (2026. 08. 16.)
• Papás-mamás magazin: Iskolába menjen, vagy maradjon még egy évet? Nagy változás jöhet az iskolaérettségnél (2026. 08. 16.)
• Dívány.hu: összefoglaló az iskolakezdés halasztásának eljárásáról (2026. 05. 05.)
• Oktatási Hivatal: tájékoztató a tankötelezettség halasztásáról (oktatas.hu)
• Ár-adatok: a Picike saját, aktív hirdetéseinek ár-kvartilisei, 2026. 08. 24-i állapot